Alapította: Dékán István 1996-ban

Blog

Barabási Albert-László / Kovács Mihály ajánlásával

2021-01-11

 

VIZUÁL

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

Borbély Zsuzsa

2020.10.09. 14:50

A hálózatkutatóként és íróként ismert Barabási Albert-László munkájának egy eddig rejtett vetületével találkozhatunk októberben a Ludwig Múzeumban. A kezdetben szobrásznak tanuló Barabási és munkatársai adatokból hoztak létre képeket, sőt, szobrokat.

 

barabasi_the_art_network-104325.jpg

Barabási Lab (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum/Barabási Lab)

 

Hogyan lehet egy tudományos labornak kiállítása?

A hálózatkutatással foglalkozó labor 25 éve tartó munkájának eredménye ez a tárlat. Kevésbé köztudott, hogy a két ismert platformon – a szakcikkeken és az ismeretterjesztő anyagokon – kívül nagyon tudatosan építkeztünk abban a tekintetben is, hogyan vizualizáljuk a kutatásainkat, milyen legyen a hálózatok vizuális arca. Most adódott lehetőség először, hogy ezt az anyagot egyben mutassuk be. Akik olvasták a könyveimet, fel fogják ismerni a különböző sztorikat, annyi a különbség, hogy a könyvekben szavakkal írtam le, amit itt vizuálisan ábrázolunk. Egyes darabokat már kiállított a londoni Serpentine Galéria vagy a New York-i dizájnmúzeum, ahol pillanatnyilag is látható egy videónk. Azonban

sosem mutattuk még be a folyamat evolúcióját. Erre először Budapesten lesz lehetőség.

Mennyiben ad többet ez a vizualizált verzió, mint mondjuk a könyvek?

Ez minden! Én vizuális gondolkodó vagyok.

Igazából látom a dolgokat. Számomra mindig az volt a kihívás, hogy ezt a vizuális világot a könyvekben szavakra lebontsam. Valahol ez az alapja a kutatásunknak.

Rengeteget tanulmányoztuk az ábrákat. A hálózatkutatásban, a kapcsolatok esetében mindig egy huzalra gondolunk, pedig valójában a hálózat összességében van a sztori, a tartalom. Ezt nem lehet körülírni szavakkal – azt látni kell! Az itt látható munkák 90 százaléka sosem jelent még meg, bár nem belső használatra készültek. Az anyagoknak nem volt otthonuk, nem kerültek bele a tudományos cikkekbe méretük vagy stílusuk miatt.

BarabasiLab2-161843.jpg

Barabási Lab (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Ha a tudományos cikkekbe nem fértek bele az ábrák, ez azt is jelenti, hogy valahol a tudomány és a művészet közé esnek?

Tudományos közegben készültek, de már 10 éve professzionális dizájnerek is dolgoznak a kutatókkal együtt a laborban. Az sem titok, hogy én valamikor szobrásznak tanultam.

A tartalom a tudományból, a társadalomból meg a technológiából jön – a forma pedig a művészetből.

Hogy a két, sokszor antagonisztikus világ frigyéből mi lesz, azt meg lehet tekinteni majd a kiállításon!

A kiállítás a magyar művészek közötti hálózatokat is bemutatja?

Az egyik termet ennek szenteltünk. Január óta feltérképeztük a magyar művészeti életet, az összes kiállítást, amit az elmúlt 40 évben rendeztek. A Képletben (Barabási könyve – a szerk.) is beszéltem arról, hogy feltérképeztem a nemzetközi múzeumrendszert és ezen belül a művészek mozgását. Ezt megcsináltuk specifikusan Magyarországra is. Az eredmény többek között néhány olyan térkép, amelyen mutatjuk, hogy a magyar művészek és intézmények hogyan kapcsolódnak egymáshoz, hogy néz ki egy magyar művészeti pálya.

További képekért kattints a fotóra!

10

Barabási Lab

Mennyire kell felkészültnek lennie a közönségnek? A tudomány vagy a művészet felől könnyebben megközelíthető a kiállítás?

Készman József kurátor és Bognár Csilla designer izgalmasan reprezentálják az anyagot. Lesz segédeszköz: videók, amelyekben megpróbálom elmagyarázni a tartalmat, de a művészeti múzeumokban pont arról van szó, hogy esztétikailag és vizuálisan kel életre az anyag.

A kiállításnak izgalmasnak és értékesnek kell lennie akkor is, ha valaki nem mélyed el a tudományos hátterében.

Nyilván sokkal izgalmasabbá és gazdagabbá válik, ha a látogató rászánja az időt, hogy megnézze és megértse, pontosan mit ábrázol a kép vagy a szobor, és hogyan telítődnek a munkák tartalommal a kontextusból.

barabasi_50_years_of_naturecover_art-104359.jpg

Hlózatok (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum/Barabási Lab)

Annak, aki olvasta a könyveket visszaköszönnek majd ismerős motívumok?

Biztosan. A könyveim lenyomatai a tudományos pályámnak.

Mindig arról írok, amivel éppen szakmailag foglalkozom. A tárlat is ezt csinálja, csak vizuális szemszögből követi végig ugyanazt az útvonalat.

Majdnem minden teremben vissza fog köszönni valami, amit a könyvemben leírtam, kivéve a legfrissebb munkák, például a Coviddal foglalkozók. Ezek még nem íródtak meg.

A könyveinek élvezetes nyelvezete és a szemléletes példák azok számára is közelebb hozzák ezt a világot, akiktől távol áll a tudomány, megriadtak a témától vagy a címtől. A kiállítástól is hasonló hatást várnak?

Igen, de ez nem egy ismeretterjesztő kiállítás, mert akkor a természettudományi múzeumba lenne a helye. A Képlet című könyvem számomra arról szólt, hogyan fordítjuk le egy mindenki számára érthető nyelvre azokat a képleteket, amelyekkel naponta dolgozunk a laborban. Ez egy ismeretterjesztő nyelv. Itt arról szól, hogyan fordítjuk át ezt a tartalmat egy olyan vizuális nyelvre, amelyik méltó módon otthon van a múzeumban. Nem az ismeretterjesztés a cél, hanem hogy idomuljanak abba a környezetbe, amelyben találhatóak.

További képekért kattints a fotóra!

10

Barabási Lab

Már a járványhoz kapcsolódó kutatásai is vannak?

Létrehoztunk néhány olyan munkát, amely már a Covidról szól. Például hogyan mozogtak az emberek a járvány alatt, hogy változott meg a mobilitásuk. Az elmúlt 4 hónapban Bostonban egy kutatócsoportot vezettem, amely orvosságot keresett a Covidra. Minden orvosság, amelyik működött meg fog megjelenni üvegkockaként. Próbáltuk azt elérni, hogy a kiállítás ne csak az elmúlt 25 évről szóljon, hanem felzárkózzon a pillanathoz.

A művészetet elemeltnek tartjuk, ahogyan a képleteket is. Ritkán jelenik meg ennyire plasztikusan, hogy mindkettő kézzelfogható és hogy gyakorlati dolgokat lehet vele ábrázolni.

barabasi_success_in_science-104327.jpg

Barabási Lab (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum/Barabási Lab)

Lehet és kell, mert a vizualitás célja nagyrészt a megértés. Az információk több mint kilencven százalékát a szemünkön keresztül szerezzük. Nagyon erős kapcsolat van a vizualitás és az agyunk között. Elkerülhetetlen, hogy képekben gondolkozzunk. Az eredmények értelmezésénél, megértésénél különösen fontos a vizualizáció. Ezeket az ábrákat nem azért készítettük, mert múzeumoknak szántuk, hanem azért, hogy segítsék a komplexitás megértését. Úgy gondolom, hogy az ábrázolás és a vizuális modell alkotás a tudományos munkának a szerves része, csak kevésbé vállalja fel a közösség mint önálló műfajt. Mi igyekeztünk, hogy a vizuális rész önmagában is értéket teremtsen. Nem elég, hogy a szöveggel együtt működjön, önmagában is helyt kell állnia minden munkának. Akkor is, ha a szöveget elveszem.

Ezek a térképek útmutatást is adnak a művészeknek?

A művészek számára izgalmas és bonyolult helyzet lehet. Ugyanis nem mindig akarjuk tudni, hogy hol állunk a művészeti világon belül. Ott vagyunk középen vagy a periférián?

Arra nem adunk választ, hogyan fog valaki a közepére eljutni, de a legtöbb művész tisztában van azzal, mik azok a lépések, amiket meg kell tennie ahhoz, hogy előrejusson a művészeti közegen belül.

Ez a térkép csak megragadja a pillanatot: most hol van. Ha ezt úgy tekinti, mint egy útmutatót, akkor hasznos lehet.

Képletben azt állítja, a tehetség meghozza a sikert, ha az ember kitartó. Ugyanakkor a művész spontán felfogásával ellentétben áll, hogy létezik valahol egy „sorskönyv”, amiben megnézhetjük, hol leszünk 20 év múlva.

Ez igaz, de pont a művészeti élet az, ahol a legkevésbé mérhető objektíven a tehetség, a teljesítmény, ezért nagyon fontos ezeknek a hálóknak a megértése. Megmutatják, hol lesz egy művész 20 év múlva.

Annak az alkotónak, akiben van ambíció, hogy a közösség aktív szereplője legyen, sokat segíthet.

Azoknak, akik a művészetet intellektuális kalandként élik meg, és akiknek a szereplés nem fontos – és sok művész ebbe a kategóriába esik –, azoknak ez egy idegen világ, amivel nem érdemes foglalkozni. Ezt teljesen meg tudom érteni. Mi is 25 éven keresztül csináltuk ezeket a vizualizációkat anélkül, hogy valaha lett volna rá igényünk, hogy bekerüljenek a művészeti világba. Nagyon megtisztelő, hogy ez most megtörténik, de nem ez volt a cél.

Én nagyon is értem azt, hogy milyen, amikor valaki a fiókjának dolgozik. Megvan annak a szépsége, megvan az izgalma és a tisztasága.

BarabásiLab: Rejtett Mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve 

2020. okt. 10- 2021. jan. 17. - Ludwig Múzeum

Így halnak ki a DSLR-ek? szerző: Irházy Róbert (Birdie) -2020-12-17 11:580

2020-12-19
elonezet

Euró bevezetés, devizahitel, migránsok, koronavírus elleni oltás, házasság azonos neműek között és a tükör nélküli fényképezőgépek. Csupa olyan kényes téma, amelynek említésére vérre menő viták alakulhatnak ki egy adott cikk alatti kommentmezőben, vagy éppen élő szóban. Bár tény, hogy élő szóban sokkal civilizáltabban tudunk vitában részt venni és érvelni, mint írásban, de ezt ráfoghatjuk arra, hogy a mimikát és testbeszédet nem helyettesíthetik a smiley-k, amely miatt csak töredék információ jöhet át.

Év természetfotója közönségszavazás:

2020-12-03
elonezet

25 csodálatos felvétel a döntőben

Pro Urbe Budapest díjat kapott a Fortepan!

2020-11-23
elonezet

Fennállásának tizedik évfordulóján a Fortepan 

CANON EOS M6 MARK II

2020-11-18
elonezet

Tökéletes fényképezőgép tartalomkészítéshez. A Canon EOS M6 Mark II olyan technológiákat rejt, amelyekkel lenyűgöző képeken és 4K videókon örökítheted meg és oszthatod meg életed pillanatait menet közben.

  1. Canon EOS M6 Mark II fényképezőgép

EOS M6 Mark II street

Megvannak az Év természetfotósai

2020-11-04
elonezet

Megvannak az Év természetfotósai

Kitzinger Szonja

KÖVETÉS

Kaszás Tamás (képszerkesztő)

KÖVETÉS

2020.11.03. 18:30

az év természetfotója

2020-10-15
elonezet

Fát ölelő tigrisről készült az év természetfotója 2020-ban

25 MAGYAR FOTOGRÁFUS,

2020-10-12
elonezet

AKIKNEK ÉRDEMES KÖVETNI AZ INSTAGRAM OLDALÁT

 

2020. október 11.  Mai Manó Ház

Az Instagramot az akkor 27 éves Kevin Systrom és a 25 éves Michel Krieger 2010. október hatodikán indította el az Apple Inc. készülékein. Rohamos terjeszkedését és növekedését annak köszönhette, hogy nagyon sokan megkedvelték az alkalmazást egyszerűsége és a kreált fényképek egyedisége miatt. Pár hónappal később már egymillióan használták az alkalmazást. 2011 júniusára pedig közel 100 millió fotó volt elérhető benne. 2013-ban 100 millió, 2020-ra már egymilliárd felhasználót tudhatott magának a képmegosztó alkalmazás, amelynek a mai napig a legnépszerűbb fotója egy tojást ábrázol, melyet közel 55 millióan kedvelnek, a legtöbben pedig egy focistát – Christiano Ronaldót – követik.

Pucér mellbimbók, aktok a fotós szemével - Galéria (18+)

2020-10-04
elonezet

Hannes Caspar minimalista környezetben mutatja meg modelljeit, a képek titka mégis a részletekben rejlik.A berlini fotós által készített művészi aktfotók lélegzetelállítóak. A modellek anyaszült meztelenek, nincs rajtuk erős smink, sőt még áttetsző lepel sem. Gyakran nyakatekert pózokban állnak modellt, és a képeken sokszor megjelenik a fény-árnyék ellentéte is.

Budapest szürreál

2020-09-27
elonezet

Budapestnek nem a klasszikus arcát fürkészi Molnár Anna. Ő elsősorban terapeuta, és csak másodsorban fényképész, abból is inkább hobbifotós, igaz, a dolog esetében szenvedéllyé nőtte ki magát. Érdekelte, mitől lesz jó egy kép, ezért a titkot olyan nagynevű fotóművészektől próbálta ellesni, mint Mucsi Szilvia, Birtalan Zsolt vagy Vancsó Zoltán.