Regisztráció Elfelejtette jelszavát?


A Fotóvilág működése

Alapszabályzat


Videóajánlat
Lépcsőszimfónia
kompozíciós esettanulmány

Tapétázás kisvakuval
video
Szarka Klára: A hírkép és a riport
tárgyfotó
Profi tárgyfotó egyszerű eszközökkel

Monitorkalibrációs segédábra



Profi monitorkalibráció ábrák:
www.lagom.nl


Mit ne tölts fel a Fotóvilágra?
Középfok

Hogyan válasszunk objektívet?

2011-12-04 23:53:46

Dékán István

Minden vásárlás fő szempontja, hogy mire akarjuk használni az eszközt. Az objektíveknél ez hangsúlyozottan igaz. Egy objektív nem olyan sokoldalú, mint egy gépváz. Sokkal inkább célszerszámnak tekinthető. Ezért a kiválasztásánál különösen fontos a használat által megkívánt jellemzők számbavétele. Ez az írás áttekinti, hogy a leggyakoribb fotótémákhoz és helyzetekhez milyen objektíveket célszerű választani.

A könnyebb eligazodás érdekében egy táblázatban összefoglaltam az objektívek látószög szerinti kategóriáit. A táblázat a gyújtótávolságok ekvivalenciáját is tartalmazza a különböző szenzorméreteknél. Az ekvivalens gyújtótávolságokhoz azonos látószög tartozik.

Az objektívek csoportjai és a gyújtótávolságok ekvivalenciája különböző szenzorméreteknél

Szenzorméret:
Full frame
Szenzorméret:
APS-C
Szenzorméret:
négyharmad
extra nagylátószög 14-24 mm 9-16 mm 7-12 mm
nagylátószög 24-40 mm 16-26 mm 12-20 mm
alapobjektív 40-60 mm 26-40 mm 20-30 mm
rövid teleobjektív 60-120 mm 40-80 mm 30-60 mm
közepes teleobjektív 120-280 mm 80-180 mm 60-140 mm
erõs teleobjektív 280 mm és hosszabb gyújtótávolság 180 mm és hosszabb gyújtótávolság 140 mm és hosszabb gyújtótávolság


Emberalak, arcportré

Teljes alakról torzulásmentes képet legalább öt méter távolságból kell készíteni. Ezért ehhez 80-150 mm (ekv.) gyújtótávolságú objektív szükséges. Félalakos, vagy arcportrét hasonló okból célszerű két-három méter távolságból fényképezni. Ha szabadban fotózva életlen hátteret akarunk, akkor nagy fényerőre is szükség van. Ehhez legalább f/4, de még jobb az f/2,8 fényerő.

UserFiles/Image/05_cikkek/9995_fototechnika/_Objek_portre_.jpg
Használhatunk ehhez alapzoomot tele-állásban, vagy közepes tartományú telezoomot (pl. 70-200 mm). A legjobb a nagy fényerejű, fix gyújtótávolságú (nem zoom), rövid teleobjektív, például az  f/1,8 80 mm vagy f/2 100 mm-es.

UserFiles/Image/05_cikkek/9995_fototechnika/_Objek_portre_85mm.jpg
Nagy fényerejű, fix gyújtótávolságú rövid teleobjektívek

APS-C vagy négyharmados szenzorméretű gépekhez megfelelhet erre a célra egy 50-60 mm fizikai gyújtótávolságú, nagy fényerejű (pl.: f/1,4 vagy f/1,8 ) objektív is.


Környezetes portré
Ha a portréképen a személy környezete is szerepet kap, akkor nem használhatunk teleobjektívet. Ilyen felvételnél az alapobjektív, vagy az enyhe nagylátószög az ideális. Ez attól függ, hogy mekkora teret szeretnénk a képre venni, és milyen távolságról fotózunk. A távolság a kép térhatását is befolyásolja.
UserFiles/Image/05_cikkek/9995_fototechnika/_Objektiv_kornyezet.jpg
Az alapobjektív (50 mm ekv.) nem torzít, térhatása korrekt. Az enyhe nagylátószög (pl. 35 mm ekv.) még mindig nem torzít, de ez már megnöveli a tér látszólagos méretét. Ezt a hatást sokan kedvelik. A rövidebb gyújtótávolság, 28-20 mm ekv. már torzít, és erős térhatást hoz létre. Ilyeneket is lehet használni a környezet hangsúlyozásához. Arra azonban vigyázni kell hogy a személytől elegendően távol legyünk, különben eltorzítjuk.
UserFiles/Image/05_cikkek/9995_fototechnika/_Objektiv_50mm.jpg
Fix gyújtótávolságú, fényerős alapobjektív

Ha a környezetes portréhoz zoom objektívet használunk, akkor számolni kell annak viszonylag kis fényerejével (f/3,5, f/4). A meglévő fény kihasználásakor ez nagy ISO érzékenységet igényelhet. Ezért ilyen helyzetekben előnyösebbek a fix gyújtótávolságú objektívek. Ezeknél jellemző a nagyobb fényerő (f/1,4, f/2,8). Így kisebb ISO értékkel is fotózhatunk.

Csoportkép
Többalakos felvételhez, csoportképhez is alap-, vagy nagy látószögű objektívet szoktak használni. Ezt is el lehet készíteni teleobjektívvel, de akkor nagyon távol kell menni a csoporttól, ami nem mindig lehetséges. Az ideális az alapobjektív. Ez nem torzít, mindenki egyformán látszik. Ha kevés a hely, és nem tudunk elég messze menni, akkor nagy látószöggel kell dolgozni. Lehetőleg ez enyhe nagylátószög legyen, mert az erősebbek már eltorzíthatják a kép szélén álló emberek alakját, arcát. Különösen a képsarkokban.
UserFiles/Image/05_cikkek/9995_fototechnika/_Objek_csoport2.jpg
Ehhez a feladathoz is ugyanolyan objektíveket célszerű használni, mint a környezetes portréhoz. Tehát 50 mm (ekv.) alapobjektívet, vagy 28-35 mm (ekv.) nagylátószöget. A fényerőt a rendelkezésre álló fény, illetve megvilágítási lehetőségek szabják meg. Ha tudunk mesterségesen világítani, vagy van elég fény, megfelel a kommersz fényerő is (f/3,5, f/4).
UserFiles/Image/05_cikkek/9995_fototechnika/_Objek_DX_16_85.jpg
Alapzoomok APS-C szemzormérethez


Tájkép

Tájképeket jellemzően közepes vagy erős nagylátószöggel készítünk. Ez a 15-28 mm (ekv.) gyújtótávolság tartományt jelenti. Ezek az objektívek széles szögben, sokat látnak a tájból. A nagy látószögnek köszönhetően viszonylag nagy előtér is a képre kerül. A konkrétan használt látószögtől függ a kép perspektívahatása, a tér mélységének érzete. Tájképnél előnyös, hogy az ilyen objektíveknek a mélységélessége is nagy.
UserFiles/Image/05_cikkek/9995_fototechnika/_Objek_tajkep.jpg
Az ideális rajzolat és mélységélesség eléréséhez a tájképeket általában viszonylag szűk (f/8-11) rekesznyílással készítjük. Ezért nincs szükség nagy fényerőre. Fontos viszont egy megfelelő állvány használata.
Tehát tájfotózáshoz megfelelnek az átlagos fényerejű nagylátószögű zoom vagy fix gyújtótávolságú objektívek. Az utóbbiak mellett a jobb, részletgazdagabb rajzolat szól.
UserFiles/Image/05_cikkek/9995_fototechnika/_Objek_EF-S10-22.jpg
Nagylátószögű zoom objektívek APS-C méretű szenzorhoz

Városkép
Lényegében a városkép is tájkép, csak itt legtöbbször közelebb van a téma. Ezért főként az erősebb nagylátószögeket használjuk. Az legtöbbször követelmény, hogy a szabályos formájú épületek alakja ne torzuljon el a képen. Ezért fontos, hogy az objektív geometriai torzítása kicsi, vagy jelentéktelen legyen. Városképek, épületek fotózásához jellemzően erős nagylátószögeket, pl. 15-20 mm (ekv.) gyújtótávolságú objektíveket használunk.
UserFiles/Image/05_cikkek/9995_fototechnika/_Objektiv_varos.jpg
A fotózás lehetőség szerint állványról történik, és a nagy mélységélességhez szűk rekesznyílást kell használni. Ezért nincs szükség nagy fényerőre.
Ha igényes épületfotókat készítünk, és jellemzően az utcaszintről, alulról felfelé kell fotóznunk, akkor előnyös az elcsúsztatható (shift) objektív. Ezzel már a felvételnél korrigálható a perspektívatorzítás, az épületek függőleges vonalainak látszólagos összetartása. Ez azonban meglehetősen drága, ezért csak munkavégzéshez érdemes megvenni.
UserFiles/Image/05_cikkek/9995_fototechnika/_Objek_PCE_24.jpg
Elcsúsztatható, dönthető perspektívakorrekciós objektív


Épületbelső

Erre a célra is alapvetően a városfotóhoz ajánlott objektívek az alkalmasak. Tehát erős nagylátószög vagy perspektívakorrekciós (shift) objektív. Ma már egyes esetekben szakmailag elfogadottak a halszemobjektívvel készült, az egyenes vonalakat görbén megjelenítő képek is. A tér jellegét ezek is megmutatják, bár a látvány pontos reprodukálására nem alkalmasak. Ha tudunk állványról fotózni, akkor nincs szükség nagy fényerőre.

UserFiles/Image/05_cikkek/9995_fototechnika/_Objek_belsoo_.jpg
Adódhat olyan szituáció, hogy nincs módunk állványt használni. Például mert az adott helyen ezt nem engedik meg. Ilyenkor kézből kell fotózni, ezért mégiscsak előnyös a képstabilizátor és a nagy fényerő. Ez utóbbit főként a fix gyújtótávolságú objektíveknél találjuk meg.

A cikk folytatása >>>

számláló

számláló