Regisztráció Elfelejtette jelszavát?


A Fotóvilág működése

Alapszabályzat


Mai albumajánlat

Dr. Varga Terézia
Jégvirágok tánca

Tegnapi albumajánlat

Kácsor Károly
Afrika

Videóajánlat
Lépcsőszimfónia
kompozíciós esettanulmány

Tapétázás kisvakuval
video
Szarka Klára: A hírkép és a riport
tárgyfotó
Profi tárgyfotó egyszerű eszközökkel


Aktuális gyorstippünk:

Ha nincs kioldózsinór



Monitorkalibrációs segédábra



Profi monitorkalibráció ábrák:
www.lagom.nl


Mit ne tölts fel a Fotóvilágra?
Cikkek
1 2

Leggyakoribb technikai képhibák

2009-04-15 23:12:00
Expozíciós hiba
Ha az egész kép alul vagy túlexponált, akkor valószínűleg valamit nem jól állítottunk be a gépen. Először ellenőrizzük az expozíciós üzemmódot. Ha ez manuális, akkor az a kérdés, hogy a beállított értékek megfelelőek-e. Ha automatára van állítva a fényképezőgép, akkor ellenőrizni kell az expozíció korrekciót. Ha ez nem nullán van, akkor állítsuk nullára. Ha eleve ott van, akkor ismételjük meg a felvételt a megfelelő korrekció használatával. Bizonytalan esetben legjobb több, különböző mértékben korrigált felvételt készíteni.

A gépek LCD monitorának világossága időnként félrevezető. Ezért célszerű az expozíciót a fényképezőgép hisztogramján is ellenőrizni. (Lásd még a Mit mutat a hisztogram? című cikket.)


Az automata fénymérő rendszer olyan expozíciót állít be, ami a kép világosságának átlagát középtónusra állítja be. Ha a téma főként világos vagy fehér színű motívumokból áll, akkor azok középtónusúra sötétülnek. Ez nem felel meg a képpel szembeni elvárásunknak, ezért az ilyen kép is alulexponált. Ilyen esetben is legjobb plusz expozíció korrekcióval fényképezni.

világos téma automata expozícióval, korrekció nélkül
.
világos téma automata expozícióval, plusz korrekcióval
.

Alulexponált részletek
Ha a képnek csak egy fontos részlete sötét, akkor valószínű, hogy a fénymérő a világosabb részt vette figyelembe. Fordítsuk a gépet a sötét rész felé, és ebben a helyzetben rögzítsük az expozíciót (Ae-L gomb). Ezzel visszatérve az eredeti kompozícióhoz a sötét rész lesz középtónusú.

Természetesen használható ennek a gondnak a megoldására az axpozíció korrekció is. Ezt akkor kell alkalmazni, ha egy próbafelvétel alul vagy túlexpozíciót mutat. A korrekció mértékét a gyakorlatban nem könnyű eltalálni. Lehet, hogy néhány próbafelvételre szükség van. Közben a hisztogramon lehet ellenőrizni az expozíciót. E mellett figyelni kell, hogy jelzi-e a gép a teljesen fekete vagy fehérre kiégett részeket (highlight - shadow funkció). Csak addig szabad korrigálni, ameddig a lényeges részeken nem jelenik meg ez a jelzés.


Túlexponált részletek
Ha a kép egésze túlzottan világos, akkor az túlexponált. Ilyenkor mínusz (-) expozíció korrekció segítségével lehet a képet sötétíteni. Az utómunka során itt is lehet némileg segíteni. A teljesen fehérre exponálódott részek azonban utólag már nem korrigálhatóak.
.
Túl nagy kontraszt
Erről akkor beszélhetünk, ha egyes részek teljesen fehérek, más részletek pedig feketék a képen. Ez a helyzet főként akkor áll elő, ha a téma árnyalatainak terjedelme nagyobb, mint amit a szenzor vagy a gép feldolgozó rendszere fel tud venni.
Ilyen motívumoknál feltétlenül RAW (nyers) formátumban rögzítsük a kpet. Ha van a fényképezőgépen kontrasztkiegyenlítő üzemmód (dinamic range, D-lighting) akkor azt aktiváljuk. Ha az éhbolt lett túl világos, akkor átmenetes szürke szűrővel menthető meg a felvétel. Ha a téma nem mozog és van állványunk, akkor a HDR technika segíthet

.
Képzaj
Ha a képen apró, színes foltokat látunk, akkor az valószínűleg zajos. Ez magas általában ISO 800 vagy magasabb érzékenységeknél jelentkezik. A képzajt utólag a megfelelő, erre a célra szolgáló szoftverekkel lehet csökkenteni. Az is segít, ha kisebbre állítjuk a kép digitális élesítését. Egyes témáknál lehetséges a kép fekete-fehérbe való átalakítása. Ilyenkor a vizuálisan legzavaróbb színzaj eltűnik.


Bemozdult gép
Ha az egész látvány elkenődött, akkor az exponálás közben elmozdult a fényképezőgép.
Kézből készült képeknél a gép bemozdulása nagyban függ a gyújtótávolságtól. Alapul lehet venni azt a szabályt, hogy a leghosszabb alkalmazható záridő azonos az objektív (full frame-ra számított) gyújtótávolságának reciprokával. Tehát 100 mm gyújtótávolságnál 1/100 mp. Alapobjektívnél (40-60 mm ekvivalencia) a javasolt leghosszabb záridő 1/60 mp. Teleobjektívnél ennél rövidebb. Például 300 mm (ekviv) gyújtótávolságnál 1/500 mp. A képstabilizátorok ezt az időt meghosszabbítják kb. 3 fokozattal (például 300 mm-nél 1/60 mp).
A legbiztosabban azonban állvány használatával kerülhetjük el a gép bemozdulását. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy szabadabban használhatunk szűk rekesznyílást, vagy alacsony érzékenységet.
1 2
számláló