Regisztráció Elfelejtette jelszavát?


A Fotóvilág működése

Alapszabályzat


Videóajánlat
Lépcsőszimfónia
kompozíciós esettanulmány

Tapétázás kisvakuval
video
Szarka Klára: A hírkép és a riport
tárgyfotó
Profi tárgyfotó egyszerű eszközökkel

Monitorkalibrációs segédábra



Profi monitorkalibráció ábrák:
www.lagom.nl


Mit ne tölts fel a Fotóvilágra?
Cikkek
1 2

Adobe RGB kontra

2008-06-27 13:57:00
 
Sümegi András


Egy kamera használati útmutatójában azt lehet olvasni, hogy „átlagos fényképekhez az sRGB javasolt”, míg az Adobe RGB „főleg kereskedelmi célú alkalmazásokban, többek között nyomtatásra használható. Ez a beállítás nem javasolt, ha nem ért a haladó képfeldolgozáshoz...” Ezzel szemben Scott Kelby – aki egyebek mellett a Photoshop User magazin főszerkesztője és társalapítója – határozottan azt javasolja, hogy ha csak tehetjük, a kameránkat állítsuk át Adobe RGB-színtérre. Hol van hát az igazság?

Színtér beállítása a kamerán

A kamera beállítása két dologtól függ. Egyrészt attól, hogy milyen formátumban készítjük a felvételeket, másrészt attól, hogy később mire szeretnénk használni azokat. Ha RAW-ban fényképezünk, akkor a kamerán a színtér beállításának semmi jelentősége nincs. A RAW-fájlnak nincsenek színei! A színek a RAW-konverterben alakulnak ki.

001.jpg
A RAW-képeknél a színprofilt a RAW-konverterben kell beállítani

A jobb konvertereknek meg lehet adni a kamera színprofilját, ami nagymértékben befolyásolja, hogy milyen színeket kapunk. Különböző világításokhoz, eltérő fényviszonyok mellett, más-más profilt célszerű használni, de a dolgot még a téma jellege is befolyásolja. Más profillal mutat szépen egy esküvői fotó, és mással egy tűzokádó sárkány, még ha a különbség idővel halványul is. Azt is a konverter beállításainál kell megadni, hogy milyen színtérben (pl. sRGB, Adobe RGB, ProPhoto RGB, Color Match RGB) szeretnénk megkapni a konvertált fájlt.

002.jpg
Az sRGB- (tömör) és az Adobe RGB- (drótváz) gamut viszonya

003.jpg
Egy tintasugaras nyomtató (tömör) és az sRGB- (drótváz) gamut viszonya

Más a helyzet akkor, ha JPEG-t választunk a felvételekhez. Ilyenkor sok minden már a kamerában eldől. A JPEG-képet kiszámított színekkel, beállított színprofillal kapjuk meg. Ha sRGB-t állítunk be a kamerán, akkor azzal, ha Adobe RGB-t, akkor meg azzal. Amatőr célra teljesen megfelelő az sRGB. Ha a képeket csak monitoron (vagy pl. DVD-lejátszón, tv-készüléken) nézegetjük, vagy a webre töltjük fel, akkor nyugodtan választhatjuk ezt. Igényes munkához inkább a RAW-formátum való, de ha mégis a JPEG mellett döntünk, akkor az Adobe RGB a jobb beállítás.
 
Miért jobb az Adobe RGB?
Nos, egy szín megadásához két dolog kell az RGB-színrendszer esetén. Az egyik a szín RGB kódja, ami a vörös, zöld és kék csatorna értékeit adja meg (általában egész számokkal). A másik a színprofil, ami azt mondja meg, hogy a színkódot hogyan kell leképezni a valóságos színekre, vagyis azt, hogy pontosan mit jelentenek a számok. Ugyanaz az RGB-kód egy kicsit más színt jelenthet az Adobe RGB- és az sRGB-színtérben. Egyébként az RGB-rendszernek még vagy egy tucat szabványos változata van, nem is beszélve az egyéni eszközprofilokról. Enyhe képzavarral élve, a helyzet meglehetősen színes. Megjegyzem, vannak olyan színrendszerek, amelyekhez nem kell színprofil. Ilyen pl. a Lab, ami egy ún. eszközfüggetlen színrendszer. A színkódokkal egyértelműen meg tudunk adni minden színt, még olyanokat is, amilyeneket az RGB-színrendszerek nem tudnak ábrázolni.

004.jpg
Ha vetünk egy pillantást a mellékelt ábrára, akkor könnyen megérthetjük, hogyan viszonyul egymáshoz az sRGB- és az Adobe RGB-színtér. A Lab-színrendszert választottam térbeli koordináta-rendszernek. Ha kiszínezzük az sRGB-színtér által lefedett térrészt, akkor egy fura alakú „krumpli” rajzolódik ki. A „krumpli” (vagyis a gamut) belsejében vannak azok a színek, amelyek sRGB-ben korrekten megjeleníthetők. Az ábrán a tömör krumpli az sRGB (IEC6 1996-2.1) gamutját mutatja, a körülötte lévő drótváz meg az Adobe RGB (1998)-ét. Jól látszik, hogy az Adobe RGB-gamut nagyobb. Térfogata majd’ másfélszer akkora, mint az sRGB-é. Mit jelent ez? Azt, hogy az Adobe RGB nagyobb színtartományt fed le, mint az sRGB. Ha felülnézetben nézzük a „krumplikat”, akkor szépen látszik, hogy a zöld és a cián színeknél igen nagy az eltérés. A vöröseknél kisebb a különbség, de éppen elegendő ahhoz, hogy egy vörös rózsa Adobe RGB-ben még jól mutasson, sRGB-ben meg ne. Telítésbe mehet a vörös szín, kivasalódnak a szirom részletei. A legtöbb monitoron ez nem tűnik fel, mert a monitor saját színtere sem jobb, mint az sRGB-é. Jó minőségű (pl. tintasugaras) nyomaton azonban látszik a különbség. Jellemző, hogy a nyomtatók gamutja kisebb, mint az sRGB-é, de helyenként kilóg abból. Az Adobe RGB alkalmasabb a nyomtatáshoz, képes lefedni a nyomtatható színtartományt.

006.jpg
Az sRGB-hez képest a ProPhoto RGB hatalmas

Ugyanazon tintasugaras nyomtató (tömör) és az Adobe RGB (drótváz) gamutja

Persze a nagyobb színtérnek van egy kis hátránya is. A digitális rendszer csak véges számú színt képes használni. 8 bites képeknél 16,8 millió szín lehetséges. Ez talán soknak tűnik, de nem nehéz belátni, hogy két szomszédos szín között még egy csomó olyan van, ami nincs benne a 16,8 millióban. Ezek helyett a legközelebbi ábrázolható szín kerül a digitális képre. Vagyis a rendszer kerekít. A nagyobb gamut azt is jelenti, hogy a rendelkezésre álló színek egy nagyobb színtartományon oszlanak szét, azaz egy kicsit nagyobb lesz a kerekítési hiba. A dolog nem feltűnő és nem is jelentős, de célszerű a Photoshopban 16 bites színmélységre váltani a digitális szín- és világosságkorrekciók elvégzése előtt.
 
Van, ami még nagyobb
Ha megvizsgáljuk egy digitális fényképezőgép saját színprofilját, akkor újabb meglepetésben lehet részünk. A kamera saját színtere egy középkategóriás tükörreflexes esetében is jó 30%-kal nagyobb, mint az Adobe RGB-é, az sRGB-nek pedig vagy a kétszerese. Ha a képekkel nem csinálunk semmit, csak feltöltjük a webre, vagy kinyomtatjuk őket, akkor ennek semmi jelentősége nincs. Nem számít, hogy elvész, hiszen a kimeneti eszköz úgysem tudja megjeleníteni. Viszont ha Photoshoppal dolgozunk, akkor kár lenne ezekről a színekről lemondani! A korrekciók módosíthatják, eltolhatják a színeket.
005.jpg
Eredeti kép (balra); Adobe RGB-kép, rákényszerített sRGB profillal (középen); sRGB-kép, rákényszerített Adobe RGB profillal (jobbra)

Az Adobe RGB-n (vagy sRGB-n) kívül eső színek is betolódhatnak abba a tartományba, amit a nyomtató vagy a monitor képes megmutatni. Célszerűnek tűnik olyan színtérben dolgozni, ami képes a kamera által rögzített összes színt kezelni. Ilyen a ProPhoto RGB, amit a Kodak fejlesztett ki. A mellékelt ábrán jól látszik, hogy ez képes lefedni a kamera gamutját. Csakhogy a kamerán ilyet nem lehet választani. Akkor hogyan használjuk?
1 2
számláló