Regisztráció Elfelejtette jelszavát?


A Fotóvilág működése

Alapszabályzat


Mai albumajánlat

Dr. Varga Terézia
Jégvirágok tánca

Tegnapi albumajánlat

Kácsor Károly
Afrika

Videóajánlat
Lépcsőszimfónia
kompozíciós esettanulmány

Tapétázás kisvakuval
video
Szarka Klára: A hírkép és a riport
tárgyfotó
Profi tárgyfotó egyszerű eszközökkel


Aktuális gyorstippünk:

Ha nincs kioldózsinór



Monitorkalibrációs segédábra



Profi monitorkalibráció ábrák:
www.lagom.nl


Mit ne tölts fel a Fotóvilágra?
Cikkek

A tükörreflexes gépek

2008-04-18 09:57:00
A reflex tükör
A tükörreflex elv használata a képátvitelben nem új keletű dolog, már rajzolást segítő kamera obscura (lyukkamera) is készült tükrös vetítő szererkezettel. A huszadik század elején az amerikai Garflex és egy japán cég is készített tükröt használó lemezes gépet. Exponáláskor a tükröt manuálisan vették ki a fény útjából.

01.jpg
A camera obscurát már a középkorban is használták tükörrel kiegészítve a kézi rajzolás segítésére. A tükör a képalkotó fény eltérítését szolgálta. A camera obscura első leírását már megtaláljuk az arab Alhacen „Optika könyve” c. műen Kr. u. 1000 körül.

1933-ban a német Ihagee Dresden cég mutatta be a Standard Exakta nevű egyaknás tükörreflexes 6x6-os formátumú rollfilmes gépet, majd 1936-ban ennek kisebb, 35 mm-es filmre készült változatát, a Kine Exaktát. A gép cserélhető objektívvel rendelkezett. Élességállításnál az oldalfordított képet felülről kellett nézni a hasmagasságban tartott gép mattüveg keresőjén. E konstrukció sok előnye mellett egy sor problémát is hozott: a kép oldalfordított volt, nem lehetett szemmagasságból fényképezni, a tükröt manuálisan kellett kezelni, a kereső az exponálás után sötét maradt, a rekeszértéket az objektíven exponálás előtt kellett beállítani stb. Voltak olyan konstrukciók is, amelyeknél a tükör felcsapódott, de felső állásban maradt. Később a tükröt kényszerkapcsolatba hozták az exponálógomb lenyomásával, így a gomb elengedésével az visszakerült az eredeti helyére. Ennek első megoldását az 1939-es német Praktiflexben találjuk meg. 1947-ben a magyar Dulovits Jenő Duflex gépében világelsőként automatikus, azonnal visszacsapódó tükröt épített, de ennek megbízható, iparilag gyártható megoldását az Asahi Pentax oldotta meg az Ashiflex IIB modelljében 1954-ben. Exponáláskor a tükör automatikusan felcsapódott, a zár kinyílt, majd annak becsukódása után a tükör azonnal alapállapotába került vissza (instant return mirror). A keresőkép így csak pillanatokra, az exponálás idejére maradt sötét. A tükörreflexes gépek a mai napig ezt a megoldást alkalmazzák.


02.jpg
Az első egyaknás tükörreflexes gép a német Ihagee cég Standard Exakta 6x6-os modellje volt, amelyet 1933-ban mutattak be. A képen az első kisfilmes tükörreflexes gépet látjuk, a Kine Exaktát, amelyet 1936-ban hoztak forgalomba. Bajonettes objektívcsatlakozással rendelkezett.
A pentaprizma
1936–37-ben a Zeiss-Ikon cég az új, egyaknás tükörreflexes modelljeinél kísérleteket kezdett a mattüveg fölé helyezett penta-tet?prizmával. Ezzel a fejlesztéssel született meg a pentaprizmás tükörreflexes konstrukció, amely – bár komoly fejl?sen ment keresztül – elvi felépítésében szinte semmit nem változott.

03.jpg
A VEB Pentacon háború előtt egyik jogelőd drezdai cége mutatta be a Praktiflex gépet 1939-ben. Ez volt az első tükörreflexes gép, amelynél a rekesz adott értékre való behúzását félautomatikusan az exponálógomb lenyomása m?tette.

Az új géptípus elvi vázlatát mutatja az ábra. A tárgynak az objektív által alkotott képét a tükör az élesség beállításához szükséges mattüvegre, majd a fölötte elhelyezkedő pentaprizma a keresőbe vetíti. Exponáláskor a tükör felcsapódik, majd a kép a nyitott záron keresztül közvetlenül a filmre vetül. A pentaprizma használatával oldalhelyes, egyenes állású képet látunk, és a gép szemmagasságból használható.


04.jpg
A japán Asahiflex IIB volt az els??p a világon, melynél megbízhatóan megoldották és gyártásba vitték az automatikusan visszacsapódó tükörrendszert. A mai tükörreflexes gépek is így m?nek.

A kezdeti keresők fényessége sokat javult azzal, hogy a mattüveg és a pentaprizma közé, a Zeiss javaslatára, Fresnel lencsét építettek be. E gép fejlesztése a Zeiss-Ikonnál a háború miatt abbamaradt, de később, 1949-ben az utód VEB Pentacon bemutatta az M42 objektívmenetes Contax S-t, amely az első kereskedelmi forgalomba hozott pentaprizmás gép volt a világon.

06.jpg
A világ els?ntaprizmás gépét, a Contax S-t a német Zeiss_Ikon (kés?VEB Pentacon) mutatta be 1949-ben.

Dulovits Jenő nevét itt újra meg kell említeni. Dulovits 1943-ban szabadalmaztatta azt a konstrukciót, amelyet a Gamma-gyár 1947-ben hozott forgalomba Duflex néven. A gépbe Porro tükörrendszerű, a pentaprizmához hasonló képet alkotó keresőt épített. A gép függőleges lefutású fém redőnyzárral, beugró rekesszel és visszacsapódó tükörrel rendelkezett. A konstrukció tíz évvel előzte meg korát, de sajnos bonyolult szerkezete miatt problémásan volt gyártható. A kamera gyártását iparpolitikai határozattal a Contax S bemutatásának évében szüntették meg. Dulovits szabadalmát a külföldi konkurencia később sorra megkerülte.



05.jpg
A kép a pentaprizmás tükörreflexes gépek keresztmetszeti elvi vázlatát mutatja be: 1 - objektív, 2 - reflextükör, 3 - red?ár, 4 - film vagy CCD síkja, 5 - mattüveg, 6 - fresnel lencse, 7 - pentaprizma, 8 - szemlencse

Az Ihagee Exacta Varex V gépénél (1950) a prizmát cserélhetővé tették, amivel lehetőség nyílott a gépet a korábbi aknás keresővel és cserélhető mattüvegekkel is használni. Mindezzel a gép felhasználási spektruma jelentősen megnövekedett. Japánban az első pentaprizmás gépet a Miranda cég hozta forgalomba, cserélhető prizmával 1955-ben. 1957-ben mutatta be az Asahi Pentax az AP modelljét, amely fix prizmával, visszacsapódó tükörrel és gyorstovábbító karral rendelkezett. Ez a modell volt az az „ős” Pentax, amely nemcsak az Asahinak hozott sikert, hanem formájával, technikai megoldásaival a későbbi nagy japán márkáknak mintául szolgált.
?
A rekesz
A tükörreflexes gépeknél a pontos élességállítást nyitott rekesznyílásnál lehet jól elvégezni. Az első gépeknél ezért a rekeszt az élességállítás után kézzel állították be a kívánt értékre. Ahogy már szóltunk róla, később ezt félautomatikussá tették.


08.jpg
Exakta Varex 1954-b?Ez a gép volt az els?ndszergép, mely cserélhet?ntaprizmával, mattüveggel stb. rendelkezett. A megoldást kés?a professzionális gépeknél kiterjedten alkalmazták (például Nikon F stb.). Ez a gép még behúzó rekesszel volt ellátva.

Így például az Exakta Varex 1954-es modelljében a rekeszt az exponálógomb benyomásával húzták be. A teljesen automata blendére 1956-ig kellett várni, amikor a Pentacon/Contax cég bemutatta F modelljét, melybe már automata beugró rekeszt építettek.

09.jpg
Az els?ugró rekeszes pentaprizmás gép a Pentacon Contax F (1956) volt. Japánban az els?yen modellt a Zunow hozta forgalomba 1958-ban. A Zunow kamerákat csak Japánban értékesítették, a cég neve Európában szinte ismeretlen.

Japánban az első ilyen gépet a rövid életű, kiváló minőségű kamerákat készítő Zunow cég mutatta be 1958-ban.

07.jpg
Japán első cseerélhető prizmás gépe a Miranda T volt (1955). A képen a Miranda T–II látható, amelyet 1957-ben hoztak forgalomba. Csak apró küls?gekben különbözött a T típustól.
Az expozíció
A tükörreflexes gépekben az addig alkalmazott központi zár helyett a filmsík előtt elhelyezkedő redőnyzár felelt meg. A vízszintesen lefutó redőnyzárat távmérős gépeikhez a Leica, a függőlegest a Contax fejlesztette ki. Érdekesebb viszont a beépített fénymérés bevezetése. Az első próbálkozások az 1950-es évek végén a gép tetejére felszerelt szelénes, később CdS ellenállású fénymérők voltak. Ebben különösen a Nikon és a Miranda cégek jeleskedtek. Pontosabb mérést az objektíven keresztüli (TTL) rendszer tett lehetővé, amely elsőként az Asahi Pentax Spotmatic gépében jelent meg 1961-ben. Ez a gép azonban csak később, 1964-ben került sorozatgyártásba. Emiatt a TTL fényméréssel ellátott, kereskedelmi forgalomba került gép elsőségét az RE Super modellekkel a japán Topcon mondhatja magáénak (1962). A CdS szenzor az ezüstözött tükörbe volt beépítve. Mások (például a Miranda, a Nikon) az érzékelőt a prizmába vagy a mattüveg síkjába integrálták. A fénymérő, az automata rekesz és a zárszerkezet „összekötésével” lehetőség nyílt az expozíció teljesen automatikussá tételére. Az első automata, rekeszprioritásos (AE) megvilágítással rendelkező tükörreflexes gép a Pentax ES volt, amelyet 1971-ben hoztak forgalomba. Az 1976-ban bemutatott Canon AE-1 az első mikroprocesszorral vezérelt gép volt.

10.jpg
Egyéb elsőségek
Az első TTL autofókusszal ellátott tükörreflexes gép a Pentax ME–F volt, melyet 1981-ben mutattak be, de üzleti sikert a kiforrott Minolta Maxxum 7000 ért el először (1985).
Az első profi rendszerkamera a Nikon F volt, 1959-ben, míg az első kompakt SLR rendszert az Olympus mutatta be OM–1 néven 1972-ben. A digitális tükörreflexes gépek számos új problémát hoztak a tervezőknek, de a gépek konstrukciós alapelemei szinte semmit nem változtak. Az első DSLR-t a Kodak mutatta be 1991-ben. Érdekes megfigyelni, hogy a mai két óriás, a Nikon és a Canon az innovatív alapok lerakásánál alig volt jelen. Ők azonban jól tudták integrálni a meglevő ismereteket, és megteremtették a minőségi gépgyártás technológiai alapjait. Ma már az innovációban is messze elöl járnak.

Szabó Zsolt

Az objektíven keresztüli (TTL) mérés feltalálója az Asahi Pentax volt. Az els?yen, CdS fénymér? ellátott gépet, a Pentax Spotmaticot 1961-ben mutatták be. Az els?rozatban gyártott TTL fénymér?ép a világon a Topcon RE super volt. 1962-ben került forgalomba.
SLR Mérföldkövek:
SLR Mérföldkövek:
1936?Kine Exakta???Első kisfilmes tükörreflexes kamera, bajonettes objektívvel
1936?Praktiflex??????Első félautomata visszacsapódó tükör
1943?Dulovits-szabadalom??? Duflex rendszer
1947?Gamma Duflex Porro-tükrös reflexkamera, automata beugró rekesz és visszacsapódó tükör
1949?Contax S???Első fix pentaprizmás tükörreflexes kamera?????
1950?Exacta Varex???Első cserélhető prizmás gép
1954?Asahiflex IIB????Első iparilag gyártható visszacsapódó tükör
1954?Exacta Varex???Első félautomata behúzó rekesz
1955?Miranda??????????Első japán pentaprizmás gép
1956?Pentacon/Contax F??Első automata beugró rekesz
1957?Asahi Pentax AP??Első japán fix pentaprizmás, instant tükrös és gyorstovábbító karos SLR
1959?Nikon F??Első tükörreflexes professzionális kamerarendszer
1961?Asahi Pentax Spotmatic?Első TTL fénymérő
1962?Topcon RE super??Első sorozatban gyártott TTL fénymérős SLR
1971?Pentax ES???Első rekeszprioritásos (AE) automata SLR
1972?Olympus OM–1??Első kompakt tükörreflexes kamerarendszer
1976?Canon AE–1???Első mikroprocesszoros vezérlésű SLR
1981?Pentax ME–F??Első TTL autofókuszos tükörreflexes gép
1983?Nikon FA???Első mátrixrendszerű TTL fénymérés
1985?Minolta Maxxum 7000 Első nagy sorozatban gyártott TTL autofókuszos SLR
1991?Kodak DSC??Első digitális SLR
2003?Canon EOS 300D?Első elérhető árú digitális SLR
számláló