Regisztráció Elfelejtette jelszavát?


A Fotóvilág működése

Alapszabályzat


Videóajánlat
Lépcsőszimfónia
kompozíciós esettanulmány

Tapétázás kisvakuval
video
Szarka Klára: A hírkép és a riport
tárgyfotó
Profi tárgyfotó egyszerű eszközökkel

Monitorkalibrációs segédábra



Profi monitorkalibráció ábrák:
www.lagom.nl


Mit ne tölts fel a Fotóvilágra?
Cikkek
1 2

Szemelvények a víz (közel) fotózásából

2012-04-05 12:54:44

Józsa Géza


Hogy stílusos legyek; sok víz lefolyt azóta a Dunán, hogy értő nagyjaink a víz fotózásához két alapvető szabályt láttak követendőnek; mármint hogy ne legyen túl rövid a megvilágítási idő, mert a mozgó víz látványát jéggé fagyasztja, és ne legyen túl hosszú se, mert elveszik a víz anyagszerűsége, elkenődnek a részletek.

Hát… ami igaz, az igaz, de mint általában itt sem válik be a merev szabálykövetés, sőt sokszor megvalósíthatatlan, mert egy időben sokféle mozgás (sebesség) figyelhető meg a vízen, és mindegyikhez nem lehet egyszerre alkalmazkodni. Ezen kívül más szempontok is vannak.

víz-01
1. kép

Az 1.sz. kép jó példa a fentiekre, mint ahogy a szavaink is érzékeltetik a különbözőségeket: a víz folyik, zuhog, csobog, áramlik, stb.
Mi lenne hát a helyes megvilágítási idő? Kézenfekvő a válasz: az, amelyik a legfontosabb képrészlet láttatásához kell. Máris előreszaladtunk, de arra azért mégis alkalmas volt ez a kis kóstoló, hogy bemutassam ilyesmiről lesz szó az alábbiakban.
Áttekintjük a víz fotózásának lehetőségeit, pontosabban néhányat ezek közül.
Ez a leírás elsősorban azok számára készült, akik otthonosan használják a gépüket, de esetleg nem járatosak egyik-másik vizes téma fotózásában, viszont érdeklődnek iránta.
Az alábbi példák talán kissé kategorikusan mutatnak be néhány gyakorlati helyzetet. Mindez az egyértelmű azonosításukat szolgálja. A gyakorlatban vegyesen élhetünk a lehetőségekkel.

Még valami: sokszor az ismert dolgok is máshogy hatnak leírva, olvasva, mintha csak az alkalom szülte gondolatok irányítanák a fotóst.
Ezért talán érdemes beszélgetni erről a vizes témáról is.

Amikor a víz nem folyik
A fagyott víz a legstatikusabb dolog a világon. Mégis nehéz szépen fotózni. Egyszer a kontraszttalansága, máskor meg az átlátszósága okozhat gondot. Viszont, ha mozgatjuk a fejünket, akkor fények és árnyékok hihetetlen forma serege vonul át a látványon. Érdemes vadászni a legjobb helyzetekre, még ha többnyire szürke árnyalatokból is áll majd a képünk.
Nem szívesen hivatkoznék a zenéből ismert "vájt fülű" kifejezés fotóra áthangolt megfelelőjére, de egy igazi fotós a szürke képekben is megtalálja a maga örömét. Kevésbé "fényérzékeny" nagyobb közönségünknek viszont az ilyen képek már nem biztos, hogy elég ingergazdagok lesznek.

víz-02
2. kép

A 2.sz. kép talán színek nélkül is élvezhető. Minden szürke, jeges, de a jég alatt folyó víz azért életet visz a képbe. Sőt, ha megfigyeljük, ez egy háromsebességes kép a mozdulatlan jéggel, a zuhogó vízzel és a táncoló buborékokkal. Érdekes kontrasztot ad a dermedt jégvilág és az alatta rohanó víz. A záridővel érdemes kísérletezni, hogy mindezt láttatni lehessen.

víz-03
3. kép

A hideg tél szürke dermedtsége ellenére némi színt azért az ilyen képekbe is belecsempészhetünk, mint azt a 3.sz. kép példázza. A tél ugyanaz, de a hatás egészen más lesz. Éljünk a lehetőségekkel!

víz-04
4. kép

Végül egy még színesebb jeges kép (4.sz.); itt a késő ősz színei ütnek át a beköszöntő tél első múlékony képződményein.


Állóhullámok
Néhány szó az "álló" hullámokról: Állóhullámok alatt természetszerűen nem álló víz, hanem álló, ill. a környezethez képest jóval lassabban változó hullámformák értendők, melyeket a vízből kiálló, esetleg elakadt statikus elemek hoznak létre.

víz-05
5. kép

A záridő meghatározásához ilyenkor nyugodtabban koncentrálhatunk környezetük gyorsabb elemeire, melyek az állóhullámokhoz képest jó kontrasztot adhatnak. Kivételesen álljon itt egy olyan fotó (5.sz. kép), amely pusztán az "álló" hullámok érzékeltetésére szolgál.

Az alábbiakban pedig "élő" képeken (6.,7.sz.képek ) is láthatjuk a működésüket.

víz-06
6. kép

víz-07
7. kép

Az elsőn mindjárt több forrásból származó állóhullám-csomag interferenciája is megjelenik a szürke ég alatt.

Fecseg a felszín, hallgat a mély
Az egyik legváltozatosabb látványt a felszíni tükröződések és a víz alatti elemek külön-külön, vagy különböző mértékű együttes láttatása kínálja. Ehhez lényegében két alapvető eszköz áll rendelkezésünkre; a megfelelő látószög kiválasztása és a polárszűrő.

víz-08
8. kép

A 8.sz. kép lapos rálátási szöggel készült. A víz felszínén megjelenik minden felszín feletti elem tükrözött képe, beleértve az ég kékjét is.

Amint egyre meredekebben nézünk a felszínre, úgy tűnnek el lassan a tükröződések, és jelennek meg a víz alatti látnivalók.

víz-09
9. kép

A 9.sz. képen egy érdekes hatású átmeneti állapot látható. A gép olyan állásban van, hogy már éppen lelátni a fenékre. Ott azonban, ahol a hullámok helyileg megtörik a sík vízfelszínt, mégis megjelenik az ég kékje, érdekes térhatást eredményezve.

Végül a 10.sz. képen egy másik, hasonlóan funkcionáló átmeneti állapot látható: bele is látunk, meg nem is.

víz-10
10. kép


Ha a tükröződéshez/ nem tükröződéshez szükséges rálátási szög nem esik egybe az igényeinkkel, akkor bevethetjük a polárszűrőnket, amellyel a víz felszínéről reflektált fények egy részét eltakaríthatjuk. Nem teljesen, de nagyrészt igen. A siker elsősorban a fény beesési szögétől függ. Esetenként teljesen hatástalan (pl. ellenfényben). Borús időben sem érvényesül igazán.

Megjegyzés: Mint a szűrők általában, a polárszűrő is jobbmenetesen csavarható fel az objektívre. Állításakor – ha vízben fényképezünk - célszerű betartani ugyanezt a forgásirányt, még ha kényelmetlenebb is, mert lecsavarodhat, és beleeshet a vízbe. Ne adj' Isten, de előfordulhat, hogy ilyenkor már csak az marad, hogy felidézzük Zilahy romantikusba hajló regényét: Valamit visz a víz…

Könnyen az a vád érhetne, hogy csak beszélek a polárszűrőről, de nem mutatom meg a hatását. Hát lássuk a medvét!

 víz-11
11. kép

víz-12
12. kép

A 11. és 12.sz. képek állványról készültek, azonos időben, azonos helyről, azonos pozícióban. A március-végi nap magasan állt. Mindkét esetben volt polárszűrő a gépen. Az egyetlen különbség az, hogy a 11.sz. képnél a polárszűrő hatástalan, míg a 12.sz. képnél maximális hatású állásba volt forgatva.

A cikk folytatása >>>

számláló

1 2
számláló