Regisztráció Elfelejtette jelszavát?


A Fotóvilág működése

Alapszabályzat


Mai albumajánlat

Dr. Varga Terézia
Jégvirágok tánca

Tegnapi albumajánlat

Kácsor Károly
Afrika

Videóajánlat
Lépcsőszimfónia
kompozíciós esettanulmány

Tapétázás kisvakuval
video
Szarka Klára: A hírkép és a riport
tárgyfotó
Profi tárgyfotó egyszerű eszközökkel


Aktuális gyorstippünk:

Ha nincs kioldózsinór



Monitorkalibrációs segédábra



Profi monitorkalibráció ábrák:
www.lagom.nl


Mit ne tölts fel a Fotóvilágra?
Cikkek
1 2

Tisztítás -1. Gépek

2007-01-29 18:00:00
Egy ismerősöm rémülten hívott fel a napokban, hogy mivel tudná megtisztítani a fényképezőgépét. Az történt ugyanis, hogy a nemrég vásárolt kamerával egy kis virágot szeretett volna lefényképezni, ám az objektív eleje a virágnak ütközött. A növényke rossz néven vehette a lökdösést, mert a frontlencsét alaposan teleszórta virágporral. Lássuk, hogyan lehet megelőzni a bajt, vagy elhárítani azt, ha már megtörtént.
Emlékszem, egy régi fotósújságban olvastam, hogy ha a gép beleesik a Balatonba, akkor ne hagyjuk a szutymákot beleszáradni, hanem tegyük egy vödör tiszta vízbe, s azonmód nedvesen vigyük a szervizbe. Ekkoriban még élt a pesti belvárosban az a műszerész bácsi, aki szétszedte a lucskos Flektogont. Megtisztította, megszárította, összerakta, és optikai padon beállította. Lézere nem volt hozzá. Megtette egy konzervdoboz, benne villanykörte, az oldalán apró lyuk, a „műcsillag”. Az eredmény tökéletes volt. De hol van már az a kis műhely? Hol az aprólékos, precíz munka?
 
A tapasztalat szerint a mai szervizekben az elvégzett tisztítás minősége néha jó, máskor meg erősen kifogásolható. Csak egy biztos: drága. Azt hiszem, akkor érdemes megkockáztatni, hogy „szakértő” kezek végezzék a munkát, ha valóban lehetetlen a felszerelést kipucolni szétszedés nélkül. A többi esetben nyugodtan álljunk neki mi magunk. Megfelelő anyagokkal és eszközökkel még véletlenül sem fogunk kárt okozni. Az igényesebb gyártók saját összeállítású tisztítókészletet kínálnak kameráikhoz. Az ilyenekben meg lehet bízni, viszont sok más áruházi termék sajnos teljesen használhatatlan. Például egy no-name, de a mellékelt képen látható Cokin-készlethez nagyon hasonló szettel egyszer nagyon ráfáztam. A tisztítófolyadék maszatokat hagyott. Legjobb, ha magunk válogatjuk össze tisztítófelszerelésünket. Az objektív és különösen a CCD tisztítása körül sokféle mítosz kering, pedig alapvetően egyszerű, egy kis gyakorlattal ez is könnyen elvégezhető. Persze 100 százalékosan tiszta szenzor és objektív nem létezik. Ne is reméljük, hogy sikerül elérni a tökéletes tisztaság eszményi állapotát. Egy-két szösz, porszem mindig maradni fog.
 
Z-cokin.jpg
Cokin tisztítókészlet
.
 
Tartsd tisztán a felszerelést!
A kosz rendszerint nem közvetlenül kerül a gépbe, a lapka felületére, hanem több lépcsőben. A kosz először kívül telepszik meg a vázon, aztán a tüköraknában. Exponáláskor a tükör felcsapódása és a zár kinyílása után a légáramlás vagy a rázkódás hatására kerül a CCD-re. Az itt megtapadó szemcsék apró fekete maszatokat okoznak, ha szűk rekesszel fényképezünk. Az objektív lencséire lerakódott porszemek nem okoznak ilyen foltokat, csak szórják a fényt, és lágyítják a képet. Itt is jellemző, hogy a porszemek zöme előbb a tubus külső felületén telepszik meg, s onnan jut az objektívbe. Nemcsak a frontlencse eleje lehet poros, a belső üvegfelületek is. Sok objektív hosszúsága változik élességállítás közben. Ezeknél a mozgó rész úgy viselkedik, mint egy dugattyú. Amikor a tubus összehúzódik, kinyomja a levegőt az objektív belsejéből. Aztán amikor megnyúlik,? beszívja a hézagokon a porszemekkel együtt. A belső lencsefelületeken megtelepedett szemcsék eltávolítása házilagos módszerekkel reménytelen. Meg kell előzni a bajt!
 
A gépváz és az objektív szennyeződésének fő forrása a táskában felgyűlő kosz és a környezetben szálló por. Az utóbbitól elég nehéz megvédeni a felszerelésünket, de a váz és a táska tisztán tartása egyszerű dolog. Kiadósabb terepi fotózás után ne legyünk restek kipakolni az egész szett-táskát, és kiporszívózni. A cipzárok mentén, a résekben rengeteg piszok tud összegyűlni. Magától értetődő, hogy az eszközöket zárt szekrényben kell tárolni. Tokokat, esetleg antisztatikus védőzacskót se restelljünk használni.
Szokás az objektívre egy UV-szűrőt csavarni a frontlencse védelmére. Fotós körökben megoszló a vélemény erről a dologról. Vannak, akik esküsznek rá, hogy szükséges így védeni a lencsét a karcoktól. Mások úgy gondolják, hogy a fény útjába helyezett extra üvegfelület rontja a képminőséget, becsillanást, sőt életlenséget okozhat. Nos, a jobb minőségű UV-szűrőkön van bevonat, amely valamelyest csökkenti a becsillanás veszélyét, de ezen kívül a szűrőnek nem sok hatása van. Régen, amikor az objektívek lágyabb üvegből készültek, a bevonatuk – ha egyáltalán volt – sérülékeny rétegekből állt, és UV-érzékeny filmre fényképeztünk, hasznos volt a védőszűrő. A modern objektívek nagyon kemény üvegből készülnek, alig lehet megkarcolni őket. A lencsék üvege, de még a bevonatok és a ragasztó is olyan, hogy nagyon kevés UV sugárzást enged át, így szűrni sem kell. Ráadásul a digitális gépek szenzorai nem UV-re, hanem a vörösre érzékenyek. Tehát a védőszűrő az esetek nagy részében teljesen felesleges. Kivétel ez alól, amikor a környezet extrém mértékben poros, például egy motorversenyen. Vagy hegyi túra közben, amikor hasra eséssel is számolni kell. Vagy amikor esik az eső, mert az objektívre fröccsenő víz is nagyon zavaró. Ha fotózni akarunk, azonnal le kell törölni, s közben megeshet a baj. A cseppben éles szemcsék, szilárd szennyeződések lehetnek. A rászáradó vízből is kiválhat olyan szennyezés, ami nagyon ragaszkodik a felülethez, vagy esetleg maró hatású. Személyes tapasztalatom, hogy az embereknek különös érzékük van az objektívre köhögni, tüsszögni, tehát tömegben sem árt vigyázni.
 
A portól és a cseppektől való védelemre többféle megoldás kínálkozik. Idősödő operatőr barátom mesélte, hogy ő egyszer gumióvszert húzott a gépére e célból. Hááát... Mindenesetre a ma kapható síkosított termékek aligha alkalmasak erre a célra. A legegyszerűbb, helyszínen rögtönözhető megoldás egy nejlonzacskót húzni a gépre, és egy befőttesgumival rögzíteni a száját az objektív körül. Masszívabb megoldást képviselnek a víz alatti tokok. Némelyik cég, például az Ewa-Marine kínálatában akadnak olcsóbb, rugalmas PVC-tokok. Ezek lényegében erős, zárható zacskók, amelyeken az objektív előtt egy üveglap van. Nem is ajánlják őket búvárkodásra, inkább csak a felszín közelében, pl. szörfözéshez, vagy kishajóról vízbe ejtett kamera védelmére. Por és eső ellen is kiváló védelmet nyújtanak. Áruk mérettől függően 40–250 euró között van.
Z-ewa-marin.jpg
Egy olcsóbb víz alatti tok por- és?esővédő is használható
-
 
 
Portalanítás
A vázat, az objektívek külsejét érdemes rendszeresen letisztítani. A por és a szöszök egy porecsettel vagy kis kefével szárazon simán lejönnek. Akár a porszívót is bevethetjük, de csak alkalmas, finom szőrű, külön erre a célra rendszeresített kefés fejjel.
1 2
számláló